Hybrid

Régi blogom új adaptációjának első bejegyzése. Azt sem tudom, hogy ez működik-e. Érdekes. Másfél órja szarozom azzal, hogy rájöjjek, hogyan működik. Te jó ég... Öregség.. kezdem megérteni anyámat, aki technikafób és internetfób. Igaz ő a fészbukkal. Na de fogalmam sincs mit csinálok. Mindegy. Próbának jó. Valyon, hogy fog kinézni? S valyon a régi blogomon megjelenik-e az új bejegyzés. 2 blogom van. Ugyanazon a cimen. De a réginek nem tudom editálni a bekgráundját. Hallraröhögöm magam. A régi blogom a neten létező legpocsékabb blog lehet a világon. Pedig én nem igy hagytam. Kurva updatek meg változatások.. Legutóbb...4 éve...mikor utóljára láttam szép blog volt. Valyon mindent megcsúfit az idő? Fene se tudja.. általában minden megöregszik. Ezért is volt muszály gúgöl fiókkal bejelentkeznem s emailcimet frissitenem meg minden szart...a remény által vezérelve, hogy megtarthatom régi blogom kedves varázsát, egy csepp kozmetikázással felfrissitve, e ehelyett egy új kurva bloggal ébredtem fel amit úgy alakithatok, ahogy csak kedvem tartja, de a régi az ugyanolyan marad mintha semmit sem csináltam volna. Úgy látszik igaz: egy bizonyos kor után már nem változik az ember. Úgy látszik a blogok sem változnak egy bizonyos idő után. Milyen lamentábilis egy helyzet. Azért én szeretem a régit. Még ha csúf is. Kár, hogy csúf.. igy nem fgok büszkélkedni vele. Ez sekélyességre utal. Bár tudom, hogy a tartalom a fontos nem a külső...De azért mégis. Egy értékes belsőt mégiscsak eladhatóvá kell tenni, megkiánni senki sem fogja még a legnagyobb értéket sem ha egy kalap szarban van tálalva neki.. Masniban pedig még a szart is el lehet adni. Hát ennyit erről. Lássuk kinek mi lesz a sorsa. Mára ennyi. Régi s új szeretőim között vacilálva, nyugovóra térek. Jó éjszakát. A viszont látásra!